vMMx 
> 
Le 
; 
A 
5 
P 
E 
3 
. 
N 
3 
5 
2 
a5 
& 
1 
\ 
= 
el 
nd 
> 
> 
A 
a CM am nk 
lepedöket, vagy ponyväkat vizbe kell idöben sem halgatnak melödiäjära; ha- 
märtani, azutän erösen ki-fatsarni, es a nem nyakät szegik,-’s otıhon maradnak. 
gabonära teriteni. Härom 6ra mülva a’ — Az eresztesnek jele az-is, ha tsopor- 
fergek a’ lepedöre mäsznak, a’ lepedöt tosan ülnek ott kint a’ mehek, mert ez 
az ember halkan le-veszi, forrö-vizzel jele a’ nep’ sokassägänak, €s bels6 me- 
a’ fergeket meg-öli, a’ gahonät az alatt legnek. Neha meg-is az illyem kas-meh 
fel-keveri, €s mäs lepedöt terit reä, €s sem ’nem dolgozik, sem nem ereszt. Nem 
ezzel a’ hätra maradt fergeket le-veszi. dolgozik; mert nints hovä, tele van a‘ 
a „_. kas, Nem ereszt; mert nints kivel üt- 
Az el-fagyott szöllö-tökhet fel-elevenitent, .„\ ;ndülni. Az öreg anya el halt , taz 
‚ Ha kemeny telen meg-fagy a’ szöl- iffjü vette a’ kas’ kormännyät ältal. To- 
16 töke, tavaszszal, mikor a’ leve meg- jäs sints hirtelen, mellyböl üj anya kel- 
indül, le-vägja az ember a’ ıöket addig, Iyen,’s a’ mi ki-költ, az-is talan nyo- 
meg elevenre nem jut, azutän ollyan morek. Ha az illyen kas Szent Jänosig 
vastagsägü Iyukat für, mint egy szöllö- nem ereszt; azutän jobb fiokot, vagy 
veszszö, fog egy szöllö-veszszöt, annak gyürüt tenni alä; hogy legyen hely a’ 
hejjät annyira, mennyi melysegü a’ fürt dolgozäshoz; mert ha ereszt-is rajt azon- 
(yuk, le-veszi, azutän a’ szöll6ö-veszszöt tül, nem l&szen tartös, telelni val6. Ha 
abba a’ Iyukba teszi, a’ le-vett hejjät a’ kint tsoportozö meh egyszerre be- 
környül-rakja, .gyengededen meg-köti, hüzza magät a’ kasba; jele, hogy tsak ha- 
Es ollyan viaszszal, mint a’ fa-öltäsnäl mar ereszt, mert tsak ütraval6ert ment- 
szokäs, egeszen be-fedi. Ez a’ veszszö be. Ha a’ kint szedegetö mehek, mikor 
hajt, €s meg az. iden termest hoz. Ez rakodva haza jönnek, meg-ällanak a’ 
völna egy üj mö6dja a’ homlıtäsnak. Ta- Iyuk elö:t, vagy pedig ha be-mennek-is, 
län az igen ven tökeket meg-lehetne ) nem rakjäk-le terhöket, hanem tsak az 
igy elevenenl. } al-deszkän suttognak ; jjele hogy az e- 
A Rajzäshoz keszül& mehek jelei. | reszteshez keszülnek, €s a takarmänyt 
; ‚ az ü] gazdasäghoz tartogatjäk. — Az 
Mikor ereszt a’ meh, annak leg-bi- eresztes elött egynehäny szempillantäs- 
zonyosabb jele: Mäjusban, s azutän is, sa] a lyukon egynehäny meh fel’s alä 
ha szep idök järnak, mikor a’ melegitö 5röng, mint ha a’ häzok Egne, Kuriros- 
Nap jöl emelkedik, a’ kas’]yuka melle kodik a’ belsö €s külsö sereg között, ki 
kell ü'ni; mert mihelyt el indül,' mär gs be, hogy — n6 tsak rajta, ki-van ad- 
akkor ereszt. — El-cnekli ugyan az üt- va a’ mars. Akkora postäk nagy lärmä- 
nak keszülö anya neha a’ maga kettseg- 73] fel-repülnek, utänna a’ küls6 sereg, 
be-ejiö tittf nötäjät utnak indüläsa elött azutän a’ kasbeliek ,’s ezek mindnyäjän 
egy n-ppal, de nem mindeg, az eisö ra]- rakottan. — J6 elö.jel a’ meh eresztesre 
jal ritkäbban, ’s mindenkor bizonytalan gaz.js, ha fülünket estvenkent a’ kasra 
ki-menetellel; mert ha szeles, borong6, tartvän, ‘hallyuk, kogy bent holmi zene- 
älland6 'essös-id6, härom nap-is danol, pona forma  lärma, €s csataj vagyon, 
's meg-is tsak- ot! van, hol siralmas, vagy mint ha hadra keszülnenek. 
vig nötäjät kezde, vegre a’ mars halot- Ha a böräny. 
iü Enekke välik; mert ha harmad napra 4a a bäräny nem akar szopni, 
;em Jöhetn-k-ki, a’ mehek meg-ölik az Ha akad-olly’ bäräny, melly elöször 
anyät,’s otthon maradnak. Söt neha szep ıcm tudna Szopni, ’s millyenröl mond- 
i I jäk: